A Canal du Midi   A Canal du Midi XIV. Lajos uralkodása idején épült, 1666 és 1681 között. Eredeti célja az volt, hogy közvetlen összeköttetést teremtsen az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között, kiküszöbölve az ellenséges Spanyolország körül vezető hosszú tengeri utat, a tengeri kalózokat és a 17. századi körülmények között egy hónapi utazást. A tervező és az építés vezetője Pierre-Paul Riquet volt, egy gazdag adóbérlő, aki a sóadóból származó jövedelméből támogatta az építkezést, ennek fejében részesedést kapott volna a csatorna jövedelméből. A sors iróniája, hogy Riquet csődbe ment és szegénységben halt meg 1680-ban, néhány hónappal a csatorna megnyitása előtt. A csatornán 103 zsilip van, amelyek a 190 méternyi szintkülönbség kiegyenlítésére szolgálnak. A csatornához összesen 328 műtárgy tartozik, a zsilipeken (a híres 7 ecluses videón, vagy csak egy egyszerű zsilipelés videón ) kívül hidak, amelyek a Csatornát és persze rajta a hajókat hordozzák (a lélegzetelállító Pont Canal az Orb folyó fölött), gátak és egy alagút (a Malpas videón). Az építők problémája az volt, hogy miképpen oldják meg a csatorna vízellátását. A Canal du Midi-t egy 34 km-es csatornán keresztül táplálják a Saint Férréol víztározóból. A Midi-hez megépített - első -, a csatorna táplálására szolgáló mesterséges víztározó a maga korában kuriózumnak számított. A gát 700 méter hosszú, 30 méterrel a folyó ágya felett található, és az alapjánál 120 méter széles; az építésnél több száz helyi asszony hordta a földet kosarakban.   A csatornát 1681. május 24-én nyitották meg, Canal Royal de Languedoc néven. A Francia Forradalom alatt "Canal du Midi" vagyis Déli Csatorna lett a neve, és nagyban hozzájárult a régió fejlődéséhez. 1856-ban kereskedelmi tevékenysége óriási volt, 110 millió tonna árut és közel 100.000 személyt szállítottak a csatornán. A csatorna két oldalán vontatóösvények voltak az igavonó állatok számára. A vasút terjedésével a csatorna egyre inkább elvesztette jelentőségét, kész szerencse, hogy fentmaradt. A csatorna a 90-es évek elején, angol turisztikai befektetőknek köszönhetően új funkciót kapott, turisztikai célponttá vált. Ma a csatorna turista útvonalnak számít, a vontatóösvényből pedig helyenként kerékpárút lett. A csatorna teljes hosszában hajózható. A Canal du Midi 1996 óta a világörökség része.