navigare necesse est _ vitorlázni kell

Indulás, megállások, érkezés

Bemutatom azokat a kikötőket, ahol terveink szerint fennforgásunk lesz, a Google segítségével bárki rájuk kereshet és nézegetheti őket kedvére.

Kiinduló kikötőnk Port de Solenzara [42.51N; 9.23E], Korzikán. A sziget keleti partján, középtájon, félúton Bastia és Bonifacio között található. Korzika ugyan Franciaország része, de van saját zászlaja, egy mór fej homlokpánttal. Eredetilag a homlokpánt helyett szembe- kötőt viseltek, 1999 óta került fel a homlokukra, hogy optimistán tekinthessek előre.
A sziget leghíresebb szülötte Buonaparte Napoleon.

Első tervezett megállónk Bonifacio [41.23N; 9.09E], Korzika legdélibb kikötője. Mindenféle szelektől és viharoktól védett, mély, zegzugos öböl, amelyet 60 méteres sziklafalak szegélyeznek.
Többen állítják, hogy itt volt az Odüsszeiából megismert laisztrügónok földje. Ahogy a rege írja, Itt valóban "soha nem duzzad fel a hullám". De mindemellett ideális csapda, ahol az ellenség könnyen megsemmisíthet egy egész hajórajt is. Olyan páratlan hely, amelyet minden tengerész megjegyez, aki csak erre járt valaha.
Az Admirality Pilot így ír róla: "Bonifacio kikötője természetes menedékhely, kitűnő horgonyzóhely kishajók számára. Meredek sziklák szegélyezik a bejáratát."
Odüsszeusz talán valami rosszat sejthetett, mert a hajóját kívül hagyta a bejáratnál. A laisztrügónok az öblöt övező szirtekről hatalmas sziklákat dobtak a megrettent hajósokra, akiknek már nem volt menekvésük. Csak az óvatos Odüsszeusz hajója tudott kimenekülni a kőzáporból, a többi tizenegy hajó és annak legénysége mind elpusztult.

Mahon (katalánul Maó) [39.52N; 4.18E], Menorka (a Baleári szigetek egyike) délkeleti részén lévő kikötővároska. A kikötő a világ egyik legnagyobb természetes öblében található, mély- sége 5 km, szélessége több mint 900 m.
A szigeteknek meglehetősen viharos a történelme, előfordultak itt rómaiak, mórok, oszmánok, angolok és hollandok, franciák és végül Spanyolország része lett 1802-ben.

Ibiza [38.55N; 1.27E] a bulizók híres/hírhedt helye a katalánul Elvissa nevű, ugyancsak a Baleárokhoz tartózó szigeten. A marina neve Botafoch. [

Ibiza, Botafoch ]

Cartagena városát i.e. 228-ban a karthágóiak alapították. A rómaiak Carthago Nova-nak nevezték, idejük alatt e város volt Hispánia legvirágzóbb, legnépesebb városa. A népvándorlás korában szinte teljesen elpusztult, majd II. (Okos) Fülöp spanyol király alatt ismét virágzásnak indult.

Málaga kikötőváros Andalúzia autonóm közösségének déli részén, a Földközi-tenger partján. Costa del Sol, azaz a napos part központja és egyik legkedveltebb turistacélpontja, ami talán kiváló borainak, enyhe éghajlatának, és a napsütéses órák rendkívül magas számának köszönhető.
Terveink szerint ez az első állomás, ahol a legénység egy része hazamegy és újabbak érkeznek. Üdvözlet a fedélzeten.

Ceuta egy piciny spanyol földdarab az Afrikai kontinensen.
A város stratégiai fontosságú elhelyezkedése miatt már az ókorban is lakott hely volt. A későbbiekben itt is nagy volt a jövés-menés. Először a karthágóiak létesítettek itt települést, amelyet Abylának neveztek el. Őket a rómaiak követték, akik egészen az 5. század elejéig itt állomásoztak, amikor a vandálok foglalták el. A vandál uralmat rövid ideig vizigót uralom követte, őket váltották a bizánciak. 710-ben az arab seregek elfoglalták a várost, amelyet az Ibériai-félsziget megszállásának egyik bázisaként használtak. A várost 740-ben berber törzsek dúlták fel. 1415-ben a várost a portugálok foglalták el. 1668. január 1-jén azonban, Portugália függetlenségének elismerésért cserébe, VI. Alfonz portugál király hivatalosan is átadta az ellenőrzést a spanyol uralkodó II. Károly részére. Mikor 1956-ban Marokkó elnyerte függetlenségét, Ceuta Melilla várossal együtt spanyol fennhatóság alatt maradt. [

turistacsalogató videó ]

Lanzarote a Kanári szigetcsoport északkeleti szélén lévő sziget, ez esik először útba annak, aki a Gibraltár felől érkezik. Miután ez a szigetcsoport ugródeszkául szolgál az óceán-átkeléshez, a szigeteken mindenhol kisebb nagyobb marinák épültek. Majd meglátjuk, melyikbe kötünk ki.

Tenerife [28.16N; 16.36W] a Kanári-szigetek legnagyobbika. Központi részén emelkedik a 3718 méter magas Teide tűzhányó, amely utoljára 1909-ben tört ki. A 20. század második felében fellendült itt a turizmus: Európában hamar elterjedt az a közkedvelt elnevezés, hogy Tenerife az örök tavasz hazája.
A sziget déli oldalán sok-sok horgonyzóhely és kikötő található.

Guadeloupe [18.14N; 61.49W] Guadeloupe Franciaország tengerentúli megyéje a Karib-térségben. A Kis-Antillákhoz, azon belül a Szélcsendes-szigetek csoportjába tartozik. A pillangó alakú Guadeloupe-ot Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1493-ban, amelynek két "szárnyát" egy keskeny szoros választja el egymástól. A kisebb, keleti szárny (Grande-Terre) gyönyörű fehér homokos strandokat, kellemes üdülőhelyeket és a sziget legnagyobb városát (Pointe-a-Pitre), míg a nyugati szárny (Basse-Terre) drámai esőerdőket, azúrkék lagúnákat, látványos vízeséseket és a fővárost rejti magában.

Antigua [17.07N; 61.51W] és Barbuda parányi, független közép-amerikai szigetország a Szélcsendes-szigetek középső részén, a Brit Nemzetközösség, a Karib-tengeri Közösség (röviden CARICOM) és a Kelet-karibi Államok Szervezetének (röviden OECS) tagja.
Az angol haditengerészet (Royal Navy) a 17. század óta használja az English Harbour-t, amelyik ma Közép-Amerika egyik legfelkapottabb vitorlás kikötője

Szent Márton-sziget [18.03N; 63.04W] (franciául: Saint-Martin, hollandul: Sint Maarten) a Kis-Antillák, azon belül a Szélcsendes-szigetek szigetcsoportban, Puerto Ricótól mintegy 300 km-re keletre. A 87 km2-es sziget területe 1648 óta megoszlik Franciaország és Hollandia között. A déli, holland rész (kb. a terület 40%-a), egyike a Holland Királyság négy alkotmányos részének, az északi francia részé (kb. a terület 60%-a) pedig Collectivité de Saint-Martin.

Virgin Gorda [18.28N; 64.23W] a Brit Virgin-szigetek (BVI) harmadik legnagyobb szigete. Kolumbusz Kristóf állítólag "kövér szűznek" nevezte a szigetet, mivel annak alakja távolról nézve egy, az oldalán fekvő telt nőre emlékeztet.
A sziget legnagyobb városa a délnyugati partján fekvő Spanish Town.
A sziget egyik nevezetessége a "The Bath", hatalmas kövek a parton és a vízben.

Tortola [18.25N; 64.35W] a Brit Virgin-szigetek legnagyobb szigete. Az első európai, aki Tortolát megpillantotta Kolumbusz Kristóf volt. Kolumbusz a legenda szerint a 4. században vértanúhalált halt Szent Orsolyáról és 11000 szűz kísérőjéről nevezte el a napjainkban Brit Virgin-szigetekként és Amerikai Virgin-szigetekként ismert szigetcsoportot. Bár a spanyolok többször is megpróbáltak letelepedni a szigeteken, az első állandó lakók kalózok, többek közt Feketeszakáll és William Kidd voltak.